Rólunk

1974-től 1986-ig karate edzőként dolgoztam. E harci eljárásból adódóan érdeklődtem más küzdelmi módok iránt is. 1981-ben került kezembe a „Kegyetlenség és civilizáció” című könyv, melyben a római gladiátorjátékokról olvastam tudományos értékű, és mégis olvasmányos értekezéseket. Először a játékok misztikus háttere és etikája, későbbi elolvasások során a küzdelmi módok és a felszerelés ragadta meg képzeletemet. A könyv ötszöri elolvasása után 1985-ben kezdtem hozzá az általam vezetett Váci Izzó MTE Karate Szakosztályának tagjaival az első rekonstrukciós kísérletekbe. Létrejött a FAMILIA GLADIATORIA. Mint az úttörők esetében általános, nehézkes volt az eszközök elkészítése a kellő szakértelem és a hiteles ábrázolások, tárgyi leletek hiányában. Az egyszerűbb fegyvereket régebbi lakatosi végzettségemre támaszkodva magam készítettem el. A bonyolultabb sisakokat, kardokat a nagymarosi Seregi György és munkatársa Vörös Gábor kovácsok alkották. Első előadásunkra 1986. május 11-n került sor a Váchoz közeli Törökmezőn megrendezett fesztiválon. Kezdetben csak évi 6-10 előadást tartottunk. Németh Péter Mikola költő inspirációjára elkezdtünk egy máig is tartó folyamatot, melyben túllépve a szakmai bemutatókon, eseményjátékokat, később szakrális játékokat mutattunk be a gladiátorjátékok, vagy légiós harcok során.

1990-ben az Aquincumi Múzeummal közösen hajtottuk végre a FAMILIA első valóban nagyszabású vállalkozását a „LIMESJÁRÁS-t”. Ennek során légiós felszerelésben, gyalogmenetben jártuk be az Aquincum és az ausztriai Carnuntum közötti dunai limes utat. Közben Esztergomban, Lábatlanban, Győrben, Bruckban, és Carnuntumban gladiátorjátékokat is bemutatva. Hazánkban ekkor láttak először légiós alakulatot. Az út során a viselet, fegyverzet és táplálkozás körében is fontos felfedezéseket tettünk. Az útra való felkészülésben sokat merítettem dr. Marcus Junkelmann „Augustus legiói” című munkájából. Carnuntumban találkoztunk először más római rekonstrukciós csoportokkal, akik a mi tiszteletünkre jöttek el a Carnuntinum Múzeum által rendezett fogadásra. 1991-től műsoraink eseményjáték része erkölcsfilozófiai, spirituális és tréfás témájú előadásokkal bővült. 1991-„A helytartó és barbár vendége”- harcokkal és tréfás közjátékokkal. 1992-„Istenek az arénában” – a küzdelmek közben Nemesis és az istenné avatott Marcus Aurelius folytatott dialógust a hiúságról. 1993-ban kaptunk meghívást a római csoportok vágyainak áhított helyére a rekonstruált római erődbe a Saalburg Museumba. Először léptünk fel több ezres nézőközönség előtt. A két nap során 24 000 ember látta előadásukat. Ezt követően vehettünk részt a Franciaországbeli Mayene Római Fesztiválján. Ezt a sikersorozatot megünneplendő mutattuk be őszre az „Antik szüreti mulatság” című tréfás és interaktív fesztiválunkat Vácon, Liberrel és gladiátorokkal. 1994 nyarán rendeztük meg az Aquincum Baráti Körrel Aquincumban a „Légiós találkozót” két osztrák légiós alakulat és Magyar Gábor hunjainak részvételével. Ennek során mutattuk be első csata rekonstrukciónkat. Ősszel, több ezer néző előtt, részt vehettünk az akkori idők legrangosabb római fesztiválján a németországi Aalenben. Ebben az évben csatlakozott hozzánk Szabados Molnár István a Fiesta Színház tagja, aki a darabok rendezésében tett sokat előadásaink színvonaláért. 1995- ben Húsvétkor játszottuk el először a Gyimesi László költő által irt „Passiójáték”- című szakrális játékot. Az Aquincumi Florálián mutattuk be a „Római esküvő” című bohózatot melynek során Analius Cajus Senilis és Julia Domna Satrafa esküvőjébe pillanthattak be a nézők. A Florália nagy eseménye azonban a „Tizenhárom mondat a teremtésről” című általam és Sz. Molnár István által rendezett darab volt melyben a küzdelmek és más események szimbolikusan ábrázolták a világ és az emberi lélek törvényszerű mozgásait. Ezt a darabot, csak úgy, mint még az ezt követő négyet, a Mithrasz kultusz egyes beavatási lépcsői ihlették. A Váci Világi Vigalmon mutattuk be a „Lógós légiós karrierje” című csatabohózatot. Ebben az évben kezdtem el rendhagyó történelemórákat tartani Vác általános és középiskoláiban. az alábbi témakörökben: a. A római légiók felszerelése, ellátása, stratégiája, taktikája. b. A gladiátorjátékok eredete, vallási és politikai háttere valamint lefolyásuk. c. A római vallás és a misztérium kultuszok sajátosságai. d. Szónoklás és zene az antik időkben. Osztályfőnöki órák: a. A sors – sorsot formáló erők és késztetések életünkben. b. Az antik vallások képzeteinek továbbélése tudatunkban – mondatainkban. Gesztusainkban és szokásainkban tetten érhető ősi minták bemutatása. Az órákat harci eszközökkel, videó és dia anyagokkal illusztráltam. 1996-ban a „Venus az arénában” című darabbal indult a Florália, melyben a sztár gladiátor küzdelmei közben a nézők előtt ülő Tullia gesztusait félreértve, szerelemre lobban, majd mikor a lány egy másik férfival megy el, lelki megrázkódtatása avatja be a létezés és a szeretet kozmikus kapcsolatába. Május elején ért az a megtiszteltetés, hogy először léphettünk fel a Petres Éva és munkatársai által újra indított gorsiumi Florálián. Szeptemberben a lengyel tóvidék híres bronzkori erődjében Biskupinban szerepeltünk. Szezonunk végét az aaleni fesztivál zárta a maga 150 beöltözött szereplőjével és 30 000 nézőjével. 1997-ben mutattuk be a „Mars adósa” című, misztikus eseményekkel és gladiátorharcokkal átszőtt darabomat. Ez volt az első évünk mikor 7 külföldi meghívásnak tettünk eleget. Köztük volt az év legnagyobb római rendezvénye Ütrechtben ahol 300 római és barbár szereplő hullámzott a 2 nap során. Bővült kapcsolatrendszerünk és viseletekkel, légiós felszerelésekkel kapcsolatos ismeretanyagunk is. 1998- ban adtuk elő az „Oroszlán” című darabot melyben látványos külsőségek között megjelent a Jupitert szimbolizáló oroszlán, erőt adva és győzelmet hozva a ráhagyatkozónak Az év tréfás előadása volt az „Életképek a gladiátorjátékok történetéből”- melyben híres és hírhedett Caesarok tetteit mutattuk be az arénákban. Ezekhez a darabokhoz rendezési segítséget nyújtottak Papp János, Sinkovics Vitai András. Halmágyi Sándor színművészek és Somogyi István rendező. Junkelmann professzor ebben az évben kapott kedvet tőlünk, hogy létrehozza a maga gladiátorcsoportját. Ősszel találkoztunk velük az aaleni Római Fesztiválon. A szezon és az év végét Saturnáliával zártuk melyben „Interaktív rabszolgavásár” során vásárolhattak a nézők a „kínálatból”. A következő években rendszeres szereplőivé váltunk a külföldi római fesztiváloknak. Eljutottunk a katalóniai Tarragona és a dániai Hjemsted fesztiváljaira, hogy csak a távolabbiakat említsem. További darabokat írtam melyeket előadnunk a FAMILIA-val: „A hiú bíró és a gladiátorok” – tréfás jelenetekkel tarkított előadás, páros, sorozat és csapat küzdelmekkel. „A perzsa” – szikrázó harcai közben az idősödő gladiátor megismeri a törvényt. „A gladiátorjátékok története és lefolyásuk” – ismeretterjesztő előadás küzdelmekkel és a küzdelmeket övező események magyarázataival.  Az évi 8-9 külföldi út és a hazai fellépések hangos sikerei ekkora felkeltették két hazai városban lakó emberek figyelmét is. Elsőként Szombathelyen hoztak létre példánkon felbuzdulva légiós alakulatot. Őket sátrak és ballistánk műszaki adataival és kapcsolatrendszerünkkel segítettük. Biztatásomra, másodikként a Brigetio Legiot hozta létre Varró László. Megható volt látni sóvárgását mikor 2000-ben a komáromi erődben nézegette felszerelésünket. Műszaki adatokat és kapcsolati segítséget ígérve és adva, végül is elindítottuk őt, testvér légiónk a LEGIO I ADIUTRIX felállításának útján.  Az európai csoportok többsége merít az általunk létrehozott előadások anyagából vagy fegyvereink műszaki megoldásaiból, eljárnak fellépéseinkre, filmezik és elemzik azokat. Mi viszont sokat köszönhetünk Junkelmann professzornak, aki precíz kutatásainak eredményeit osztotta meg velünk az ókori fegyverzetek szerkezeti megoldásainak vonatkozásában, valamint a különleges fegyvernemekkel kapcsolatban. Köszönettel tartozunk még Szamosvölgyi Csaba PR szakembernek és Manuela Arz, Németországban élő barátunknak. Manuela Arz kapcsolatainak köszönhetően jutottunk el számos nagy és kisebb fesztiválra Európában. Szeretete, vidámsága és szemléletmódja szinte a FAMILIA GLADIATORIA „anyjává” tette őt. Jó érzés számomra az is, hogy előadásainkat megtekintő gyerekek ezrei egy emberibb etikába is bepillanthatnak az ókor eléjük tárt eseményi során. Ma, amikor az oktatási anyagok, és megtanulásuk feszített volta miatt az iskolákban elsikkad a nevelés, talán sikerül egy pici szikráját beültetni a lelkükbe, játékainkban megjelenő erkölcsnek, amely a színes külsőségek, és élmények hatására továbbvivő kíváncsisággá fejlődhet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.