Rólunk
Famíliánkat 1986-ban alapította Weixelbaum János. Az időpont is mutatja, hogy mi voltunk az elsők a világon, akik az ókori gladiátorjátékok megszüntetése után újra felelevenítettük ezeket a játékokat. A gladiátorjátékok mellett légiós felvonulásokat, barbárok elleni csatákat is bemutattunk. Legnagyobb ilyen vállalkozásunk az 1990-ben végrehajtott Limesjárás volt. Csapatunk nevéül a LEGIO II ADIUTRIX -ot választottuk az Aquincumban majd 400 évig állomásozó légió emlékére.
1988 óta szerepelünk európai Római Fesztiválokon – ezek közül a legjelentősebbek az Aalenben, Carnuntumban, Rómában megrendezettek. A német nyelvterületen kívül évente léptünk fel Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Dánia egyes városaiban is. 1989 óta vagyunk tagjai az Aquincumi Múzeum által létrehozott Aquincum Baráti Körnek – mely minőségünkben részesülünk a Múzeum munkatársainak szakmai támogatásában is. Közöttük is kiemelnénk Lengyelné Kurucz Katalint – kritikus szemléletének rendkívül sokat köszönhetünk. Állandó résztvevői vagyunk tavasszal a romkertben rendezett Floraliáknak, ahol a gladiátorjátékok mellett bemutattunk már áldozati szertartásokat, csatákat, tréfás római esküvőt és orvoslást is.
A gladiátorjátékok hiteles előadásához, munkásságával dr. Marcus Junkelmann is nagymértékben hozzájárult. Az általa közölt információk 2002 óta nagy segítséget adnak csoportunknak. Ennek köszönhetően felszereléseink és ruházatunk a régészeti, történeti kutatások legfrissebb adatai szerinti formában és díszítésekkel készülnek. Petres Éva, Bánki Zsuzsa és Nádorfi Gabriella sok hasznos információval látott el minket a hellyel és a romanizált kelta lakosság szokásaival kapcsolatban – így bővítve későbbi előadásainkhoz szolgáló információs bázist. Tanácsokat, segítséget kaptunk a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tár – Római Gyűjtemény munkatársaitól, dr. Kocsis László és Szabó Ádám régészektől is, akik fegyverzetek és vallástörténet tárgykörben adtak információkat. Vallástörténeti kérdésekben 2003 óta László Levente filológus is sokat segített. Tanácsaikért, előadásmódunk csiszolásáért hálával tartozunk Halmágyi Sándor, Papp János és Sinkovics Vitai András színművészeknek is.
1974-től 1986-ig karate edzőként dolgoztam. E harci eljárásból adódóan érdeklődtem más küzdelmi módok iránt is. 1981-ben került kezembe a „Kegyetlenség és civilizáció” című könyv, melyben a római gladiátorjátékokról olvastam tudományos értékű, és mégis olvasmányos értekezéseket. Először a játékok misztikus háttere és etikája, későbbi elolvasások során a küzdelmi módok és a felszerelés ragadta meg képzeletemet. A könyv ötszöri elolvasása után 1985-ben kezdtem hozzá az általam vezetett Váci Izzó MTE Karate Szakosztályának tagjaival az első rekonstrukciós kísérletekbe. Létrejött a FAMILIA GLADIATORIA. Mint az úttörők esetében általános, nehézkes volt az eszközök elkészítése a kellő szakértelem és a hiteles ábrázolások, tárgyi leletek hiányában. Az egyszerűbb fegyvereket régebbi lakatosi végzettségemre támaszkodva magam készítettem el. A bonyolultabb sisakokat, kardokat a nagymarosi Seregi György és munkatársa Vörös Gábor kovácsok alkották. Első előadásunkra 1986. május 11-n került sor a Váchoz közeli Törökmezőn megrendezett fesztiválon. Kezdetben csak évi 6-10 előadást tartottunk. Németh Péter Mikola költő inspirációjára elkezdtünk egy máig is tartó folyamatot, melyben túllépve a szakmai bemutatókon, eseményjátékokat, később szakrális játékokat mutattunk be a gladiátorjátékok, vagy légiós harcok során.
1990-ben az Aquincumi Múzeummal közösen hajtottuk végre a FAMILIA első valóban nagyszabású vállalkozását a „LIMESJÁRÁS-t”. Ennek során légiós felszerelésben, gyalogmenetben jártuk be az Aquincum és az ausztriai Carnuntum közötti dunai limes utat. Közben Esztergomban, Lábatlanban, Győrben, Bruckban, és Carnuntumban gladiátorjátékokat is bemutatva. Hazánkban ekkor láttak először légiós alakulatot. Az út során a viselet, fegyverzet és táplálkozás körében is fontos felfedezéseket tettünk. Az útra való felkészülésben sokat merítettem dr. Marcus Junkelmann „Augustus legiói” című munkájából. Carnuntumban találkoztunk először más római rekonstrukciós csoportokkal, akik a mi tiszteletünkre jöttek el a Carnuntinum Múzeum által rendezett fogadásra. 1991-től műsoraink eseményjáték része erkölcsfilozófiai, spirituális és tréfás témájú előadásokkal bővült. 1991-„A helytartó és barbár vendége”- harcokkal és tréfás közjátékokkal. 1992-„Istenek az arénában” – a küzdelmek közben Nemesis és az istenné avatott Marcus Aurelius folytatott dialógust a hiúságról. 1993-ban kaptunk meghívást a római csoportok vágyainak áhított helyére a rekonstruált római erődbe a Saalburg Museumba. Először léptünk fel több ezres nézőközönség előtt. A két nap során 24 000 ember látta előadásukat. Ezt követően vehettünk részt a Franciaországbeli Mayene Római Fesztiválján. Ezt a sikersorozatot megünneplendő mutattuk be őszre az „Antik szüreti mulatság” című tréfás és interaktív fesztiválunkat Vácon, Liberrel és gladiátorokkal. 1994 nyarán rendeztük meg az Aquincum Baráti Körrel Aquincumban a „Légiós találkozót” két osztrák légiós alakulat és Magyar Gábor hunjainak részvételével. Ennek során mutattuk be első csata rekonstrukciónkat. Ősszel, több ezer néző előtt, részt vehettünk az akkori idők legrangosabb római fesztiválján a németországi Aalenben. Ebben az évben csatlakozott hozzánk Szabados Molnár István a Fiesta Színház tagja, aki a darabok rendezésében tett sokat előadásaink színvonaláért. 1995- ben Húsvétkor játszottuk el először a Gyimesi László költő által irt „Passiójáték”- című szakrális játékot. Az Aquincumi Florálián mutattuk be a „Római esküvő” című bohózatot melynek során Analius Cajus Senilis és Julia Domna Satrafa esküvőjébe pillanthattak be a nézők. A Florália nagy eseménye azonban a „Tizenhárom mondat a teremtésről” című általam és Sz. Molnár István által rendezett darab volt melyben a küzdelmek és más események szimbolikusan ábrázolták a világ és az emberi lélek törvényszerű mozgásait. Ezt a darabot, csak úgy, mint még az ezt követő négyet, a Mithrasz kultusz egyes beavatási lépcsői ihlették. A Váci Világi Vigalmon mutattuk be a „Lógós légiós karrierje” című csatabohózatot. Ebben az évben kezdtem el rendhagyó történelemórákat tartani Vác általános és középiskoláiban. az alábbi témakörökben: a. A római légiók felszerelése, ellátása, stratégiája, taktikája. b. A gladiátorjátékok eredete, vallási és politikai háttere valamint lefolyásuk. c. A római vallás és a misztérium kultuszok sajátosságai. d. Szónoklás és zene az antik időkben. Osztályfőnöki órák: a. A sors – sorsot formáló erők és késztetések életünkben. b. Az antik vallások képzeteinek továbbélése tudatunkban – mondatainkban. Gesztusainkban és szokásainkban tetten érhető ősi minták bemutatása. Az órákat harci eszközökkel, videó és dia anyagokkal illusztráltam. 1996-ban a „Venus az arénában” című darabbal indult a Florália, melyben a sztár gladiátor küzdelmei közben a nézők előtt ülő Tullia gesztusait félreértve, szerelemre lobban, majd mikor a lány egy másik férfival megy el, lelki megrázkódtatása avatja be a létezés és a szeretet kozmikus kapcsolatába. Május elején ért az a megtiszteltetés, hogy először léphettünk fel a Petres Éva és munkatársai által újra indított gorsiumi Florálián. Szeptemberben a lengyel tóvidék híres bronzkori erődjében Biskupinban szerepeltünk. Szezonunk végét az aaleni fesztivál zárta a maga 150 beöltözött szereplőjével és 30 000 nézőjével. 1997-ben mutattuk be a „Mars adósa” című, misztikus eseményekkel és gladiátorharcokkal átszőtt darabomat. Ez volt az első évünk mikor 7 külföldi meghívásnak tettünk eleget. Köztük volt az év legnagyobb római rendezvénye Ütrechtben ahol 300 római és barbár szereplő hullámzott a 2 nap során. Bővült kapcsolatrendszerünk és viseletekkel, légiós felszerelésekkel kapcsolatos ismeretanyagunk is. 1998- ban adtuk elő az „Oroszlán” című darabot melyben látványos külsőségek között megjelent a Jupitert szimbolizáló oroszlán, erőt adva és győzelmet hozva a ráhagyatkozónak Az év tréfás előadása volt az „Életképek a gladiátorjátékok történetéből”- melyben híres és hírhedett Caesarok tetteit mutattuk be az arénákban. Ezekhez a darabokhoz rendezési segítséget nyújtottak Papp János, Sinkovics Vitai András. Halmágyi Sándor színművészek és Somogyi István rendező. Junkelmann professzor ebben az évben kapott kedvet tőlünk, hogy létrehozza a maga gladiátorcsoportját. Ősszel találkoztunk velük az aaleni Római Fesztiválon. A szezon és az év végét Saturnáliával zártuk melyben „Interaktív rabszolgavásár” során vásárolhattak a nézők a „kínálatból”. A következő években rendszeres szereplőivé váltunk a külföldi római fesztiváloknak. Eljutottunk a katalóniai Tarragona és a dániai Hjemsted fesztiváljaira, hogy csak a távolabbiakat említsem. További darabokat írtam melyeket előadnunk a FAMILIA-val: „A hiú bíró és a gladiátorok” – tréfás jelenetekkel tarkított előadás, páros, sorozat és csapat küzdelmekkel. „A perzsa” – szikrázó harcai közben az idősödő gladiátor megismeri a törvényt. „A gladiátorjátékok története és lefolyásuk” – ismeretterjesztő előadás küzdelmekkel és a küzdelmeket övező események magyarázataival. Az évi 8-9 külföldi út és a hazai fellépések hangos sikerei ekkora felkeltették két hazai városban lakó emberek figyelmét is. Elsőként Szombathelyen hoztak létre példánkon felbuzdulva légiós alakulatot. Őket sátrak és ballistánk műszaki adataival és kapcsolatrendszerünkkel segítettük. Biztatásomra, másodikként a Brigetio Legiot hozta létre Varró László. Megható volt látni sóvárgását mikor 2000-ben a komáromi erődben nézegette felszerelésünket. Műszaki adatokat és kapcsolati segítséget ígérve és adva, végül is elindítottuk őt, testvér légiónk a LEGIO I ADIUTRIX felállításának útján. Az európai csoportok többsége merít az általunk létrehozott előadások anyagából vagy fegyvereink műszaki megoldásaiból, eljárnak fellépéseinkre, filmezik és elemzik azokat. Mi viszont sokat köszönhetünk Junkelmann professzornak, aki precíz kutatásainak eredményeit osztotta meg velünk az ókori fegyverzetek szerkezeti megoldásainak vonatkozásában, valamint a különleges fegyvernemekkel kapcsolatban. Köszönettel tartozunk még Szamosvölgyi Csaba PR szakembernek és Manuela Arz, Németországban élő barátunknak. Manuela Arz kapcsolatainak köszönhetően jutottunk el számos nagy és kisebb fesztiválra Európában. Szeretete, vidámsága és szemléletmódja szinte a FAMILIA GLADIATORIA „anyjává” tette őt. Jó érzés számomra az is, hogy előadásainkat megtekintő gyerekek ezrei egy emberibb etikába is bepillanthatnak az ókor eléjük tárt eseményi során. Ma, amikor az oktatási anyagok, és megtanulásuk feszített volta miatt az iskolákban elsikkad a nevelés, talán sikerül egy pici szikráját beültetni a lelkükbe, játékainkban megjelenő erkölcsnek, amely a színes külsőségek, és élmények hatására továbbvivő kíváncsisággá fejlődhet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Weixelbaum János
Familiánkat rövid időn belül két nagy veszteség is érte. Úgy érezzük, itt is búcsúznunk kell Barátainktól.
IN MEMORIAM MARIUS
Marius /Császi András/ Született: 1990-ben. Autóbalesetben meghalt: 2009. 05. 28. 2006 óta gladiátor, a Familia Gladiatoria Örökös Tagja Fegyvernem: Thraex. Fokozat: Primus palus
IN MEMORIAM ANTHRAX
Anthrax /Pintér Zsolt Született: 1985-ben. Szívgörcsben meghalt: 2005. 09. 05. 2001 óta gladiátor, a Familia Gladiatoria Örökös Tagja Fegyvernem: a Murmillo és Secutor fegyvernemek doctora. Az Andabates, Sagittarius, Laquearius fegyvernemek kutatója. Fokozat: Quartus palus Veteranus
A weblap olvasóiban talán felvetődik a kérdés, hogy vajon a hajdani vérgőzös gladiátorok mai utódai milyen emberek lehetnek, miként élik hétköznapjaikat, gladiátorjátékokra való felkészüléssel, előadásokkal töltött idejüket. Tapasztalatunk szerint társaink a hétköznapokban kiegyensúlyozottabbak, helyzetfelismerő képességük fejlettebb, döntéshozataluk gyorsabb és logikusabb, kapcsolatteremtési téren bátrabbak, mint gladiátorkodásuk előtti életükben.
Miért lehet mindez? Mert a nyilvános szereplés – és az élet kétségtelenül az – számukra többé már nem kihívás. Természetességgel, tisztelettel és finom humorral közelítenek más emberekhez. De természetesen nem nézik le a világot, csak azért mert ők gladiátorok! E tulajdonságok az éveken át tartó gyakorlások és utazások közbeni együttlétnek, az ott látott eseményeknek és tapasztalatoknak köszönhetőek. Gladiátornak lenni ugyanis ma is veszélyes foglalkozás. Nem is mindenki alkalmas rá. Nem a testi alkata, ereje miatt – ezen a nehéz próbák segítenek. Inkább személyiségén bukhat el a jelölt. Mi nem egy tanfolyamrendszerben készülünk a célok elérésére, a jelöltek hamar szembesülnek azzal, hogy az ő jelenlétük nem mellékes a többiek számára sem. Előadásokra készülünk fel, méghozzá rangos bel- és külföldi fesztiválokra. 1986 óta kialakult jó hírünk kötelez arra, hogy minden tagunk teljes erőbedobással és ésszel vegyen részt a küzdelmekben. Ehhez azonban rendszeres és becsületes munka szükséges. Aki máshogy gondolja, pl. nem vesz részt az edzéseken, tiszteletlen módon áll hozzá a többiekhez, lenéz közülük valakit, a küzdelmek keretjátékait nem veszi komolyan, csak magára gondol mind a küzdelmekben, mind a táborozásnál vagy evésben és nem vigyáz társai épségére, felszerelésére, vagyontárgyaira, kivonja magát a fegyverkarbantartás, pakolás és tábori munkák alól, esetleg drogot fogyaszt – az nem alkalmas erre a feladatra.
Mi Csapatként tevékenykedünk. Sikereinket is csapatként aratjuk, még akkor is, ha vannak közöttünk kiválóbbak. Emiatt egymásra utaltságunk is nagyobb, hiszen nem csak a munka, fellépés és siker a lényeg, hanem a társainkra való odafigyelés, segítségnyújtás és kedvesség. E tulajdonságok nélkül nem tudnánk hosszútávon együtt dolgozni. Épp ezért nálunk nem szokás a kezdőket megalázni. Az edzések nehézségei, a pakolás, fellépésekre való olykor kényelmetlen utazás, táborozás épp elég tehertétel, még ha a kaland izgalma ezt feledteti is kis időre. Felesleges lenne holmi hatalmi tébolytól vezérelve bárkit is megalázni, kínozni. Jellemző ránk a bizalom légköre – végtére is fegyverrel harcolunk egymással. Ez hatással van az utazásokra és más alkalmakra is. Ebből adódóan fontos tulajdonság a szavahihetőség, az ígéreteket be kell tartani! Nem divat a gladiátorok egymás között felmerülő kérdéseinek, problémáinak rejtegetése, elhallgatása. Mindent megbeszélünk, végtére is bár nem vérségi család vagyunk, de egymásra utaltságunk és fellépési kötelezettségeink megkövetelik, hogy emberi kapcsolataink korrektek és problémamentesek legyenek.
A Familia működésébe, komoly döntéseibe azonban csak a Melior és Veterán szintet elért társaink szólhatnak bele. A Familiában a jelölt /kezdő/ érezheti a többiek felől, hogy ő fontos a számukra. Emellett közelről láthatja milyen egy sikeres csapat tagjának lenni. Mert ott a lehetőség, hogy utazhat, felléphet. Az aki kedveli a vidám embereket, nagy utazásokat, sok ezer néző előtt zajló küzdelmeket és nagy zabálásokat a római táborokban, jól fogja érezni magát közöttünk. Várjuk a Familia tagjai közé!